A Saba Haider �ltal �rt cikksorozat els�sorban azoknak a deszk�soknak sz�l, akik k�v�ncsiak arra, hogyan is k�sz�lnek azok a lapok, amiket olyan el�szeretettel t�rnek-z�znak a padk�n meg a railen. A cikkek olyan �rdekess�gekre is kit�rnek, mint a fafajt�k, vagy a megfelel� ragaszt� alkalmaz�sa, ez�rt azok is tal�lhatnak benne izgalmas dolgokat, akik �let�kben nem l�ptek m�g deszk�ra.

A g�rdeszk�k gy�rt�s�nak egyik legink�bb mell�z�tt aspektusa a nagyfok� fafelhaszn�l�s. Amint a sport fejl�dik, �gy fejl�dnek vele p�rhuzamosan a felhaszn�lt anyagok �s a gy�rt�s sor�n alkalmazott m�dszerek, elj�r�sok is. Ha megn�zz�k p�ld�ul a tenisz�t�ket, a s�l�ceket, vagy az evez�ket, hamar megfigyelhet�nk egy, szinte az �sszes sportban el�fordul�, tendenci�t: a felhaszn�lt anyagok list�j�r�l lassacsk�n leker�lt a fa, amit azt�n felv�ltott a sz�nsz�l, vagy az alum�nium. Annak ellen�re, hogy a g�rdeszka gy�rt� c�gek is megpr�b�lkoztak sz�mos m�s anyag tesztel�s�vel �s kifejleszt�s�vel, a profi deszk�sok k�z�tt m�ig is a h�t r�tegb�l �ll�, az amerikai �s kanadai nagy-tavak vid�k�r�l sz�rmaz� juharf�b�l k�sz�lt lapok a legn�pszer�bbek. A gy�rt�k pedig nem tehetnek m�st, k�vetik az ig�nyeket.

Ami a deszk�k grafik�it illeti, a kezdeti selyemszitanyomatok is alapos fejl�d�sen mentek kereszt�l �s ma m�r sz�mos m�dja van annak, hogy feld�sz�ts�k a lapokat. De manaps�g p�ld�ul ugyanilyen v�ltozatos a lamin�l�s is, amely gyakorlatilag v�gtelen kombin�ci�s lehet�s�geket rejt mag�ban, kezdve az �nt�forma �s a nyomatok kidolgoz�s�t�l eg�szen a haszn�lt ragaszt� �sszet�tel�ig. A gy�rt�k mindegyike olyan egyedi elj�r�sokat haszn�l, amely legink�bb megfelel nekik �s a vev�iknek, m�g akkor is, ha a nagyobb c�gek deszk�i a laikus sz�m�ra �ltal�ban megk�l�nb�ztethetetlenek egym�st�l.

Ha pedig m�r sz�ba ker�ltek a ragaszt�k: nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a r�gz�t�anyagok kiv�laszt�s�n�l, hiszen sok olyan ragaszt� van, amely a k�rnyezetre k�ros anyagokat tartalmaz. �ppen ez�rt a gy�rt�k nagyon is tiszt�ban vannak vele, hogy a k�rnyezetv�delemre oda kell figyelni�k �s a k�rnyezetbar�t gy�rt�si technol�gi�k elterjed�se azt jelzi, komolyan is veszik ezt a feladatot. A gy�rt�si technol�gi�k rengeteget v�ltoztak az elm�lt �vek sor�n �s a gy�rt� c�gek mindegyike folyamatosan azon van, hogy min�l gazdas�gosabb� �s modernebb� tegye ezeket a folyamatokat.

Egy kis t�rt�nelem

A ’70-es �vek korai szakasz�ban nagyon kev�s deszk�t gy�rtottak, azok is f�leg j�t�kc�gek fut�szalagjair�l g�rd�ltek le. Akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt kifejl�dve ez az ipar�g, ez�rt az �vegsz�las �s k�l�nf�le m�anyag lapok legal�bb annyira gyakoriak voltak, mint a f�b�l k�sz�lt deszk�k. A kereslet azt�n lassan kezdett testet �lteni �s azokon a k�rny�keken, ahol sok deszk�s volt, megjelentek a gar�zsban, h�zilag b�tyk�lt deszk�k. A hetvenes �vek k�zep�re azt�n a sport fejl�d�snek indult �s a lehet�s�g �ltal vonzott �j gy�rt�k egyben �j �tleteket is hoztak.

Olyannyira, hogy 1978-ra k�l�n gy�rak l�tes�ltek a lapok k�sz�t�s�re �s a fa ir�nti ig�ny hirtelen megn�tt, eg�szen 1979-ig, a deszk�z�s els� „hal�l�ig”. A nyolcvanas �vek k�zep�ig tart�, igencsak s�t�t id�szakot csup�n n�h�ny gy�rt� v�szelte �t, de ekkor a sz�muk ism�t szaporodni kezdett. Ezzel p�rhuzamosan tudom�nyosan is elkezdtek foglalkozni a dologgal �s a lapok form�it lassan v�ltoztatni kezdt�k. A nyolcvanas �vek v�g�re azt�n a gy�rt�k �jra meger�s�dtek �s k�szen �lltak a minden addigin�l nagyobb kereslet kiel�g�t�s�re.

Azt�n a kilencvenes �vek els� fel�nek gazdas�gi visszaes�se �s a deszk�z�s ir�nti ig�ny cs�kken�se �jra neh�z helyzetbe hozta ezeket a c�geket, de akik t�l�lt�k ezt a n�h�ny �vet, azok a huszadik sz�zad utols� �vtized�nek k�zep�t�l folyamatos fejl�d�sben vannak, igyekezv�n l�p�st tartani az az�ta folyamatosan felfel� �vel� kereslettel.

Ha ma megn�zz�k p�ld�ul Kaliforni�t, a deszk�sok Mekk�j�t, t�bb tucat lapokkal foglalkoz� c�get tal�lunk. Ezen k�v�l vannak nagyobb gy�rak az USA minden r�sz�n, Kanad�ban, valamint kisebb c�gek Eur�p�ban �s Ausztr�li�ban. Ami pedig mindenn�l jobban jelzi a sport csillag�nak felfel� �vel�s�t, az az �zsiai, f�k�nt k�nai �s taiwani gy�rt�k megjelen�se.

A legt�bb �szak-amerikai gy�rt� k�tkedve fogadta az �zsiaiak piacra l�p�s�t, els�sorban a potenci�lis min�s�groml�s �s az eur�pai piacok eseteleges besz�k�l�se miatt. Ha jobban megn�zz�k, �zsi�ban minden gazdas�gilag fontos felt�tel adott ahhoz, hogy a lapgy�rt�s sikeres legyen: olcs� nyersanyag �s munkaer�, valamint hatalmas kereslet. A v�gterm�k azonban sajnos nem mindig kiel�g�t�, sokszor haszn�lnak p�ld�ul olyan puha f�t, ami egy�ltal�n nem alkalmas lapok k�sz�t�s�re. K�n�ban van olyan gy�r, amely kanadai juhart haszn�l, de a hatalmas sz�ll�t�si k�lts�gek lassan �ket is kezdik gondolkod�ba ejteni.

A k�vetkez� r�szben a gy�rt�si folyamatr�l �s a k�l�nb�z� sz�nez�si, fest�si technik�kr�l lesz sz�.